„Először is meg kell szabadulnotok ettől az undorító, nyilvánvaló kisebbrendűségi komplexusból és világias szellemből fakadó elképzeléstől, miszerint a pompa, megfelelő körülmények között, bármi köze is van a hiúsághoz vagy az önhittséghez. Egy ünneplő, aki ünnepélyesen közeledik az oltárhoz, egy hercegnő, akit királya vezet nemes és finom menüettben, egy magas rangú tiszt, aki a díszszemlén tekinti át a kitüntetett csapatokat, egy libériás komornyik, aki pazar fogást hoz egy karácsonyi lakomára – mindannyian szokatlan öltözéket viselnek, és kiszámított, kifogástalan méltósággal mozognak. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy gesztusaik hiúak, hanem inkább engedelmesek; gesztusaik egy olyan parancsnak engedelmeskednek, amely minden ünnepélyességet irányít. A modern szokás, hogy mindenféle etikett nélkül végeznek szertartásokat, nem az alázat jele; inkább azt bizonyítja, hogy a szertartásvezető képtelen elveszni a szertartásban, és hajlamos elrontani és elrontani azt az örömöt, amely abban a rituáléban rejlik, hogy a szépséget a világ középpontjába helyezi, és elérhetővé teszi számára.”
Ingyenes fordítás a blog szerzőjétől.
Hozzászólás küldése