forradalom
-
Antigoné, lázadó és bensőséges (6/7. A hivatás)
Micsoda felhajtás az identitás körül! A szó sem a görög eposzokban, sem a tragédiákban nem szerepel. Antigoné korában az identitás a származáson és a városhoz való tartozáson alapult. Az identitást gyökerek itatták át. A család és a város egy virtuális zászló alatt gyűjtött össze mindent, amit másoknak tudniuk kellett magukról. Folytatás
-
Antigoné, lázadó és bensőséges (3/7. Destiny)
3. rész: Sors Az ember a fáról származik. Az embert, akárcsak a fát, a gyökerei és a gyümölcsei egyaránt meghatározzák. Az ember, akárcsak a fa, külső és belső elemekre támaszkodik az érettség eléréséhez. Az ember ehhez a törzshöz hasonlít, amelyet a gyökereire támaszkodva, többé-kevésbé gyümölcsöt teremve formáltak meg. Folytatás
Antigoné , ellenforradalom , etika , történelem , intimitás , megbocsátás , vallás , forradalom , totalitarizmus , vulgaritás -
Antigoné, lázadó és bensőséges (2/7. A temetés)
2. rész: A temetés – „Kedves Ismeném. Ma reggel azért jöttem, hogy elmondjam, mindent én intéztem. Ugyanazokat a temetkezési vállalkozókat vettem igénybe két testvérünk temetéséhez. Nem tudtam választani, és mivel testvéreink nem hagytak utolsó kívánságokat, a saját kezembe vettem az ügyet, hogy…” Folytatás
Antigoné , ellenforradalom , etika , történelem , intimitás , halál , megbocsátás , pap , vallás , forradalom -
Hyppolite Taine Hírek
Ő egy pedáns, a pedáns az üres és felfújt elme, amely mivel tele van szavakkal, azt hiszi magáról, hogy tele van ötletekkel, élvezi a mondatait, és azzal ámítja magát, hogy másokon uralkodik. Képmutató, aki őszintenek hiszi magát, egy Káin, aki Ábelnek hiszi magát. Ebben az összezsugorodó agyban, amely az absztrakciónak ad otthont, és... Folytatás
-
Antigoné, lázadó és bensőséges (1/7. A család)
1. rész: A család Az Antigoné első olvasatától kezdve kétértelműség támad az olvasó fejében. Antigoné cselekvést vagy reakciót testesít meg? Mi mozgatja Antigonéét? A reakció soha nem létezik önmagában, míg a cselekvésnek nincs szüksége senkire; a cselekvésben legitimálja magát. A cselekvés mindig bevezet valamit. Ellentétben azzal, amit gyakran... Folytatás
Antigoné , Charles Maurras , ellenforradalom , etika , történelem , intimitás , megbocsátás , pap , vallás , forradalom -
Simone de Beauvoir az emberi életről
„Azt kijelenteni, hogy az élet abszurd, annyit tesz, mint azt mondani, hogy soha nem lesz értelme. Azt állítani, hogy kétértelmű, annyit tesz, mint eldönteni, hogy az értelme soha nem rögzített, hogy mindig ki kell érdemelni.”* A hatalomvágy kifejeződésébe burkolt tehetetlenség félelmetes kijelentése, vagyis az, hogy az irigységnek hogyan kell uralkodnia, hogyan kell irányítania az életet. Ez a mondat... Folytatás
-
Az intimitás halála
Mindenhol, az interneten, az újságokban vagy a televízióban, a személyes tapasztalatokat mutatják be, állítják ki, és referenciaként szánják. Ez az illetlenség az értékek felcserélésén alapul. Mindenekelőtt és mindenhol az ugyanazon gondolaton alapul. Az ugyanazon gondolata így gondolkodik: "Ezt éltem meg, a tapasztalatom egyetemes érzést tükröz. Azt akarom mondani, amit... Tovább olvasom
-
Az irigység rövid története, a hőstől a bűnbakig
A modern világ folyamatosan bűnbakokat állít elénk. Lance Armstrong, Richard Millet, Jérôme Kerviel, John Galliano, hogy csak néhányat említsünk, mindannyian a saját szakterületükön, teljesen más okokkal és indokokkal, a közelmúltban testesítették meg a bűnbakot, a jogosan megbüntetett bűnöst, a helyére helyezett bajkeverőt. Folytatás:
-
Jegyzetek a katolicizmus történetéről
Jegyzetek Jean-Pierre Moisset A katolicizmus története című művéből (9. fejezet: A modernitás sokkja (18. század közepe — 1870). 394. o. A koronázás végén a görvényesvér megérintésének rituáléja, amelyet ma is gyakorolnak, kezdi elveszíteni hitelességét. Tüneti jellegű, hogy a kivetés, a kézrátétel formulája változik. Ez volt „a király Tovább olvasom
-
Jegyzetek a francia forradalomról
A cikkben szereplő, a francia forradalomról szóló idézetek többsége Jean Sévillia „Történelmileg helyes” című könyvéből származik. — Szolzsenyicin: „Mivel az emberek nem ugyanazokkal a képességekkel rendelkeznek, ha szabadok, nem lesznek egyenlőek, és ha egyenlőek, az azért van, mert nem szabadok.” — Létezik egy forradalmi gondolat Olvass tovább
-
Oshio Heihachiro, a lázadás szamurájja
Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük Oshio Heihachiro tetteit, fontos megérteni, hogy azokat egy forradalomellenes jellem és akarat diktálja. Oshio Heihachiro hozzáállásában semmi sem irányul a fennálló rend megkérdőjelezésére. Oshio Heihachiro tudja, hogy a rendszer tökéletesíthető, de működőképes is. Ami a rendszert kevésbé hatékonnyá teszi, annak inkább az emberekkel van köze, mint a... Tovább olvasom