„Amikor arra gondolok, hogy mennyi könyvet olvastam” – mondta Yeats –, „mennyi bölcs szót hallottam, mennyi szorongást okoztam a szüleimnek… minden reményemet, az egész élet, amit a saját életem mérlegén mérlegelek, olyannak tűnik számomra, mint valami olyasmire való felkészülés, ami soha nem történik meg.”*
* idézet Yeats naplójából