Egy tanulságos történetet hallottam ezen a héten... Távol állt a vezetőink tévéképernyőkön mutatott fellengzősségétől. Egy fiatal munkanélküli nő egy munkaügyi központban töltött napja egy projekttel gyorsan akadálypályává változott.

Íme Nathalie. 37 éves. Tíz éve vezetői asszisztensként dolgozik ugyanannál a cégnél. Ez a kevesebb mint öt fős kisvállalkozás nehézségekkel küzd, és kénytelen elbocsátani néhány alkalmazottját. A vezetők beleegyeztek, hogy hónapokra csökkentik a fizetésüket, hogy megtartsák a csapatukat, de semmi sem működik. Az adózás és a piaci trendek megakadályozzák őket abban, hogy megtartsák az alkalmazottaikat. Csak a két partner folytatja a kalandot alkalmazottként. Ez a kisvállalkozás az időgazdálkodásra specializálódott, és egyéb informatikai szolgáltatások mellett képzéseket is kínál ügyfeleinek. Nathalie-nak van egy ötlete, és megbeszéli a vezetőivel: szeretne, nagyon szeretne szofrológiát tanulni. Részt vett a képzéseken. Úgy találja, hogy ez jó választás számára. Talált egy iskolát, amely egyéves képzési programot kínál. Nagyon motivált. A vezetői érdeklődnek a projektje iránt, és ebbe az irányba terelik. Még abban is hisznek, hogy a jövőben lehetőségük lesz felhasználni a tehetségét, és ezeket a szofrológiai szolgáltatásokat kínálni ügyfeleiknek. A vezetők és az alkalmazott közösen készítik elő a munkaügyi központnak benyújtandó aktát.

Nathalie felhívja a munkaügyi központot, és nagyon kedvező választ kap telefonon. A tanácsadó, akivel beszél, nagyszerűnek tartja, hogy van egy projektje, és annyira motivált, hogy megvalósítsa. Nathalie értesítést kap az időpontfoglalásról...

Nathalie, hóna alatt a dossziéjával, megérkezik a megbeszélt időpontra. Késő este újra átolvassa a dossziéját. Pontosan tudja, mit fog mondani. Nem mintha hamis képet akarna mutatni magáról, de csak egy kívánsága van: hogy az akarata és a motiváció belőle áradjon. Leül egy tanácsadóval szemben, aki nem az, aki telefonon beszélt vele. Magabiztos és szívesen elmagyarázza a projektjét. A tanácsadó meghallgatja. Bőséges jegyzeteket készít. Nathalie örül, hogy ez a fül odafigyel rá. Örömmel tölti el, hogy a projektjét meghallgatják. Egy pillanatnyi beszélgetés után a tanácsadó felemeli a fejét, és így összegzi:
„Ön vezetői asszisztensi állást keres, és szofrológusként tervezi gyakorolni a következő kritériumok szerint: minimum x euró bruttó órabérért; legfeljebb 45 perces egyirányú ingázásért az otthonától; teljes munkaidős, állandó szerződéssel…”

A tanácsadó felemeli a fejét és Nathalie-ra néz: „Így van, igen?” Nathalie igennel válaszol, hogy igen, de hozzáteszi, hogy a képzés után egyéni vállalkozó szeretne lenni.

A tanácsadó így folytatja:
„Jelenleg személyre szabott segítséget kap, és aktívan részt vesz a Pôle emploi álláskeresési erőfeszítéseiben.
A célja a következő:
— TÁMOGATÁST KAPHAT PROJEKTJE KIFEJLESZTÉSÉBEN
. Elkezdte átgondolni karriertervét. Lépéseket tett a szofrológus szakmával kapcsolatban. A szakma jobb megértése érdekében maga is szofrológiai foglalkozásokon vett részt. Arra buzdítom, hogy folytassa reflexióját más emberekkel való találkozás révén. Talált egy iskolát, de ez 3500 euróba kerül, amelyet hajlandó finanszírozni. A projekt támogatása érdekében projekttámogatást nyújtunk.
Emlékeztetjük, hogy a keresésben a következőket biztosítjuk:
— állás- és képzési ajánlatok
— szabadon hozzáférhető eszközök (telefon, fénymásoló, internetterminál stb.)
— dokumentáció az álláskeresési technikákról
— álláskeresési workshopok
— információk a munkaerőpiacról stb.

Ahol rájövünk, hogy jelenlegi köztársasági elnökünk csodálatos munkaügyi központ-tanácsadó lett volna! Néhány mondat se fejjel, se farokkal nem jár! Technokrata újbeszéd működés közben. Nathalie nem akarja, hogy támogassák a projektje kidolgozásában, tudni akarja, hogy a Pôle Emploi fedezi-e a képzését vagy sem! Különben kölcsönt vesz fel a képzéséhez. Konkrét válaszokat akar, a válasz pedig kész frázisok összetétele, amelyek csak arra szolgálnak, hogy megvigasztalják azzal, hogy zavart keltenek benne, elmagyarázzák neki, hogy mostantól teljes mértékben biztosított, hogy nincs mitől félnie... De Nathalie semmitől sem fél, csak attól, hogy nem tudja elvégezni a képzését! Miközben felajánlják neki, hogy több ingyenes dokumentummal is tájékozódhat, megtagadják tőle a szükséges információkat! Kafka, tűnj el ebből a történetből! Nathalie még azt is kijelentette, hogy beleegyezett, hogy a munkanélküli segélyéből vagy kölcsönből finanszírozza a képzését! A világ őrült, szól a dal...

A tanácsadó drasztikus lépéseket fog tenni. Úgy néz Nathalie-ra, mint aki megérti a problémát, mint aki együttérez vele, sőt, akinek van empátiája is, ez normális, a modern világban semmi sem történik empátia nélkül. Ezt mondja neki, és ezt írja is neki:
„Megerősítem a szolgáltatásra való regisztrációját: Erősítem meg karriertervét. 2014. december 1-jén, hétfőn időpontja van az ALTEDIA szolgáltatónál a következő címen...
Amennyiben erről az időpontról nem jelenik meg, és az Ön részéről nem jelenik meg írásos bizonyítékkal alátámasztott indok, a Munka Törvénykönyve L. 5412-1. és R. 5412-1 - R. 5412-8. cikkei értelmében köteles vagyok eltávolítani Önt az álláskeresők listájáról.
Fogadja, Asszonyom, üdvözlettel... Az Igazgató"

Ez a „Karrierterv megerősítése” szolgáltatás 12 órán át tart, 42 napon keresztül, 2014. december 1-jétől kezdődően. Nathalie kétségbeesett! Egy magánszervezet képzésén kell részt vennie, hogy megerősítse karriertervét. Egy képzésen, ami 12 órás lesz! Egy képzésen, amit a Pôle emploi kínál egy magánszervezetnek. Jól elköltött adók, és kétségtelenül aranybánya ennek a cégnek. Még ha nem is az én dolgom kritizálni ennek a cégnek a tulajdonságait, amiket nem ismerek, megkérdőjelezem ezt a kötelező tanfolyamot valaki számára, aki pontosan tudja, mit akar csinálni.

Így történik tehát, hogy 2014-ben Franciaországban egy tapasztalt fiatal nő akarata ellenére irányítja a helyzetet. Nathalie természetesen maga finanszírozza szofrológiai képzését. Mindent megtesz, hogy a lehető legrövidebb ideig munkanélküli maradjon. Vissza akarja szerezni autonómiáját, és nem egy olyan rendszertől függ, amely mindig megpróbálja elaltatni lelkesedését és motivációját adminisztratív szabályok kavalkádjával. Ennek a rendszernek, akárcsak a világnak, amelyben hatalmát gyakorolja, van neve: totalitarizmus. Egy puha totalitarizmus, mindenképpen. Egy kényelmes totalitarizmus. Mégis totalitarizmus, mert a személy tagadása. Annak tagadása, ami a személyt alkotja, ahol az ember hagyja, hogy egy édes hang elaltassa, kényelmesen betakarózzon, csak hogy egy idő után rájöjjön, hogy az ágy lepedője és takarója kényszerzubbony.

Frissítés: Az azonnali készségfelmérő képzésbe való behelyezés „technikája” ugyan adófizetői pénzbe kerülhet, de azt is biztosítja, hogy az álláskereső a statisztikák szemében többé ne legyen álláskereső. Ezért nyilvánvaló, hogy a havonta közölt adatok hamisak, hogy ezt mindenki tudja, a politikusoktól a médiáig, hogy senkit sem érdekel, és hogy a helyzet csak rosszabb lehet.