A robotok ellen

Kreón zsarnokká változik. Azzá válik, aminek képzeli magát. Ez az enantiodromosz , az a pillanat és hely a görög mitológiában, amely feltárja az ember valódi természetét, amikor a válaszút előtt szembesülnie kell azzal, hogy melyik utat kövesse. Az enantiodromosz az az elágazás, ahol megszületik az, aki válni fog… Mint egy feltörekvő, aki megragadja Zeusz villámát, Kreónnak sincs meg az a tudása és ismerete hatalmáról, amelyet csak a tekintély adományozhat neki. Kreón jogokban gondolkodik, amikor először kötelességekben kellene gondolkodnia. Önmagunknak lenni soha nem szokás; az identitás keresés és megerősítés, egy enantiodromosz , mint egy ostromállapot: Ki vagyok én? Hová megyek? Állandóan meg kell kérdeznünk magunkat, és fel kell fedeznünk az élet misztériumát, de azzal felvértezve, amit önmagunkról és a világgal való harmóniánkról tudunk – vagyis bizonyosságokkal –, nem lehet semmi, különben nincs Antigoné…