Emmanuel L. Di Rossetti
-
Jegyzetek a katolicizmus történetéről
Jegyzetek Jean-Pierre Moisset *Histoire du catholicisme* című művéből (9. fejezet: *Le choc de la modernité (18. század közepe – 1870)*, 394. o.). A koronázás utáni görvénytaposás rituáléja, amelyet még mindig gyakorolnak, kezdi elveszíteni presztízsét. Tüneti jellegű, hogy a kézrátétel formulája is változik. „A király… Folytatás
-
Jegyzetek a francia forradalomról
A cikkben szereplő, a francia forradalommal kapcsolatos idézetek többsége Jean Sévillia „Történelmileg helyes” című könyvéből származik. — Szolzsenyicin: „Mivel az emberek nem ugyanazokkal a képességekkel rendelkeznek, ha szabadok, nem lesznek egyenlőek, és ha egyenlőek, az azért van, mert nem szabadok.” — Létezik egy forradalmi gondolat… Folytatás
-
A Nyugat nyálkás moralizmusa
Mindig mulatságos és tanulságos észrevenni az ellenfelek ellentmondásait. Hogyan emelkedik ki ebből a modern társadalomból, amely annyira büszke a szabadságára, az intim dolgok felfogására, ebből az érzékiség társadalmából (amikor az ember gondosan összekeveri az érzékiséget a pornográfiával), egy prűd, korlátozó, kukkoló társadalom?… Folytatás
-
Oshio Heihachiro, a lázadás szamurájja
Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük Oshio Heihachiro tetteit, fel kell ismernünk, hogy azokat egy forradalomellenes jellem és akarat diktálta. Oshio Heihachiro hozzáállásában semmi sem irányult a fennálló rend megkérdőjelezésére. Tudta, hogy a rendszer javítható, de az működőképes is volt. Ami a rendszert kevésbé hatékonnyá tette, inkább az érintett egyénekkel, mint a… Bővebben
-
Onfray felháborodása
Így hát Onfray elolvasott egy könyvet, amely feltárja Ernst Jünger születését… Michel Vanoosthuyse: Fasizmus és tiszta irodalom. A könyvből – az önmagát érzékiség filozófusának valló személy szerint – kiderül, hogy Jünger mindig is fasiszta volt, és hogy éveket, élete nagy részét, fél évszázadot töltött azzal, hogy eltörölje a nyomait… Bővebben
-
Smet atya
Hihetetlen történetek keringenek. Pierre Jean Smet története is ezek közé tartozik. A minap, miközben a barátommal, JB-vel beszélgettem C.-ről, megosztottam vele az elképzelésemet egy papról, aki az 1830-as években érkezett Japánba – ami gyakorlatilag lehetetlen dolog. Japán teljesen el volt zárva a külvilágtól a Meiji-korszakban… Bővebben
-
A világi és a modern világ
Ott van a gyönyörű olasz szó, a „vergogna”, és ott van a modern korban jelentését vesztett francia szó, a „szégyen”. Ki ne találta volna már magát egy vacsora kellős közepén kedves barátaival, és menekülni akart, elmenekülni, hogy elkerülje a butaságot, az összefüggéstelenséget, a megjegyzéseket… Folytatás