Emmanuel L. Di Rossetti
-
Jegyzetek a katolicizmus történetéről
Jegyzetek Jean-Pierre Moisset A katolicizmus története című művéből (9. fejezet: A modernitás sokkja (18. század közepe — 1870). 394. o. A koronázás végén a görvényesvér megérintésének rituáléja, amelyet ma is gyakorolnak, kezdi elveszíteni hitelességét. Tüneti jellegű, hogy a kivetés, a kézrátétel formulája változik. Ez volt „a király Tovább olvasom
-
Jegyzetek a francia forradalomról
A cikkben szereplő, a francia forradalomról szóló idézetek többsége Jean Sévillia „Történelmileg helyes” című könyvéből származik. — Szolzsenyicin: „Mivel az emberek nem ugyanazokkal a képességekkel rendelkeznek, ha szabadok, nem lesznek egyenlőek, és ha egyenlőek, az azért van, mert nem szabadok.” — Létezik egy forradalmi gondolat Olvass tovább
-
A Nyugat ragadós moralizmusa
Mindig mulatságos és tanulságos felismerni az ellenfelek ellentmondásait. Hogyan emelkedik ki ebből a modern társadalomból, amely annyira büszke a szabadságára, az intim dolgok felfogására, ebből az érzékiség társadalmából (amikor az ember gondosan összekeveri az érzékiséget a pornográfiával), egy prűd, korlátozó, kukkoló társadalom. Folytatás:
-
Oshio Heihachiro, a lázadás szamurájja
Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük Oshio Heihachiro tetteit, fontos megérteni, hogy azokat egy forradalomellenes jellem és akarat diktálja. Oshio Heihachiro hozzáállásában semmi sem irányul a fennálló rend megkérdőjelezésére. Oshio Heihachiro tudja, hogy a rendszer tökéletesíthető, de működőképes is. Ami a rendszert kevésbé hatékonnyá teszi, annak inkább az emberekkel van köze, mint a... Tovább olvasom
-
Onfray rémületkiáltásai
Onfray tehát elolvasott egy könyvet, amely feltárja Ernst Jünger születését... Michel Vanoosthuyse: Fasizmus és tiszta irodalom. Feltárja – az önmagát érzékiség filozófusának valló személy mindig ezt mondja nekünk –, hogy Jünger mindig is fasiszta volt, és hogy éveket, élete nagy részét, fél évszázadot azzal töltött, hogy eltörölje a nyomait... Folytatás
-
Smet atya
Vannak hihetetlen történetek. Pierre Jean Smet története is ezek közé tartozik. A minap este, amikor a barátommal, JB du C.-vel beszélgettem, elmeséltem neki az elképzelésemet egy papról, aki az 1830-as években érkezett Japánba, ami szinte lehetetlen volt. Japán teljesen el volt zárva a külvilágtól; a Meiji-korszak... Folytatás
-
A világi és a modern világ
Ott van a gyönyörű olasz szó, a „vergogna”, és ott van a francia „shame” szó, amely a modern korban elvesztette jelentését. Ki ne találta volna már magát egy kedves barátaival elfogyasztott vacsora kellős közepén, és el akart menekülni a helyről, el akart menekülni, hogy ne kelljen többé elviselnie a butaságot, az összefüggéstelenséget, a szavakat? Folytatás: