„Az ellenség korlátoz téged, tehát alakot ad neked és megalapoz.” Ez a Saint-Exupéry-mondat elég jól kifejezi a 2015-ös év első hetének végén uralkodó állapotunkat. Az ellenség arra kényszerít, hogy a kódjai szerint fejlődjek, egy általa körülhatárolt térben. Először is fogoly vagyok. Ő választja ki a terepet, és arra kényszerít, hogy ott maradjak bezárva. A két megváltoztathatatlan emberi adottság, a tér és az idő közül elveszi tőlem a teret. A tér elvétele az időtől egy kicsit olyan, mintha elvennénk Laurelt Hardytól. A másik egység tovább él, de eltorzult. Elvesztette azt az egyensúlyt, amelyet házastársa mássága kínált. Az idő nem ugyanaz attól függően, hogy melyik térben fejlődik. A földrajz a homokóra pontosságával teljesíti be a sorsot. Olvass tovább a „Charlie sorsa”
